• Megjelenítés

fejlett országok

Gazdasági csoda Európában: ezek az országok a válságok nagy nyertesei

Gazdasági csoda Európában: ezek az országok a válságok nagy nyertesei

Európa a várakozásokhoz képest nagyon enyhe hatásokkal vészelte át a koronaválságot és az energiaválságot is (bár utóbbi hatásai még nem érződnek teljes egészében), sőt, az elmúlt három év alatt a kontinens gazdasága növekedni is tudott. Az egyik országcsoport viszont látványosan jól teljesített gazdaságilag a válságok alatt. Dánia, Norvégia és Svédország az EU átlaga felett nőtt, miközben fejlettségben az elsők között vannak. Sőt, bármilyen hihetetlen, ezek az országok a válságos három évben átlagosan gyorsabban nőttek, mint a válságok előtt. A siker okai nagyrészt ismertek: az adottságokon túl a helyes szakpolitikai döntések is kellettek ahhoz, hogy az északi országok ennyire válságállónak bizonyuljanak.

Tavaly sírtak, idén bejött az élet a bátor magyaroknak - Mutatjuk, mivel lehetett sok pénzt keresni

Tavaly sírtak, idén bejött az élet a bátor magyaroknak - Mutatjuk, mivel lehetett sok pénzt keresni

A siralmas 2022-es évvel szemben idén jól teljesítettek a részvényalapok az év első hat hónapjában, számos sorozat 10% feletti hozamot is el tudott érni. Tavaly óta sokat változott a világ: a 2022-ben jobban teljesítő régiók idén visszaestek, helyükre pedig gyakran éppen az elmúlt esztendőben rosszul teljesítő piacok kerültek. A viszonylag magas hozam ellenére idén nem eddig nem volt nagy érdeklődés a részvényalapok iránt, a január óta tartó vagyoncsökkenést azonban alaposan átrajzolta a június a szocho bevezetése miatt.

Mitől lesz boldog egy város? Nem azért, amiért gondolnád

Mitől lesz boldog egy város? Nem azért, amiért gondolnád

A történelem során először a világon több ember él városokban, mint falvakban. 1950-ben a világ népességének még kevesebb mint 30%-a élt városokban. 2010-re ez az arány megfordult, a városlakók száma meghaladta a vidéki lakosokét. 2018-ban már a népesség 55%-a városi térségekben lakik. A világ városlakóinak összlétszáma az 1950. évi 751 millióról napjainkra közel 4,2 milliárdra növekedett. Ez a tendencia a prognózisok szerint a jövőben is folytatódni fog: 2050-ben a világ népességének már 68%-a városokban lakik majd. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a városodás és a világ népességének általános növekedése együttesen 2,5 milliárd fővel növeli a városlakók számát 2050-ig. (UN 2018).

Húsz éve nem volt ekkora baj, sötét képet fest a helyzetről az IMF

Húsz éve nem volt ekkora baj, sötét képet fest a helyzetről az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) arra számít, hogy a globális gazdasági növekedés 3 százalék alatti lesz az idén, és a következő öt évben 3 százalék körül marad - mondta Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója csütörtökön Washingtonban az IMF és a Világbank április 10-16. között tartandó közös tavaszi ülésszaka előtt.

Az olcsó pénz egy újabb mellékhatása: a jegybanki negatív tőke és annak társadalmi ára

Az olcsó pénz egy újabb mellékhatása: a jegybanki negatív tőke és annak társadalmi ára

A jegybankok vesztesége, és negatív tőke melletti működése nem újkeletű jelenség. A témakör az utóbbi időszakban azonban több szempontból is új relevanciát nyert. Míg korábban elsősorban a fejlődő és feltörekvő országok jegybankjait érintette, az utóbbi hónapokban már a globálisan meghatározó jegybankok kapcsán vált aktuálissá. A veszteségek nem függetleníthetőek az elmúlt másfél évtized intenzív mennyiségi könnyítéseitől (QE), melyekkel az alacsony infláció emeléséért küzdöttek, szemben a mai magas inflációs helyzettel. A siker korlátozott volt, s ezzel egyidőben a jegybankokba vetett bizalom is csökkenésnek indult, amin nem javított az sem, hogy az infláció megjelenését követően a kamatemelések a vártnál ismét lassabban hozták el az inflációs fordulatot. Mindeközben a korábbi időszak olcsó pénzének egy újabb társadalmi költségével szembesülünk: a jegybanki veszteségek idővel a kormányzati költségvetéseket terhelik. Innen pedig csak egy lépés, hogy az adófizetők költségévé váljon, és mindezek következtében sérüljön a jegybanki függetlenség és hitelesség.

Erdogan megállapodást kötött Putyinnal

Erdogan megállapodást kötött Putyinnal

Részleteket osztott meg Recep Tayyip Erdogan török elnök arról, hogy milyen tervei vannak Vlagyimir Putyinnal a legkevésbé fejlettebb országok megsegítésére - írja a Reuters.

Kína elkötelezett a karbonsemlegesség mellett

Kína elkötelezett a karbonsemlegesség mellett

Kína elkötelezett a karbonsemlegesség elérése mellett - jelentette ki Hszie Csen-hua, Kína klímaügyi különmegbízottja kedden Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27).

Mi lesz a megoldás a klímaválságra? Bill Gates megmondja

Mi lesz a megoldás a klímaválságra? Bill Gates megmondja

A klímaaktivisták gyakran szorgalmazzák a tudatosabb fogyasztói magatartást, mint az éghajlatváltozás egyik lehetséges megoldását, ezt a koncepciót széles körben degrowth-nak is nevezik. Ez az elképzelés Bill Gates szerint túlzottan is idealista, a milliárdos egészen másban látja a probléma megoldását.

Van egy réteg, amelyről nem vesznek tudomást a bankok, és ezen mindenki sokat veszít

Van egy réteg, amelyről nem vesznek tudomást a bankok, és ezen mindenki sokat veszít

Még mindig túl sokan élnek pénzügyi szolgáltatások nélkül a világon, amely komoly akadályt gördít a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében tett erőfeszítések elé. A pénzügyekből kiszorult emberek szinte képtelenek kitörni a hátrányos helyzetükből, hiszen egyebek mellett nem jutnak sem hitelhez, sem biztosításhoz. A nagyobb bankok gyakran nem is akarnak eljutni a szegényebb rétegekhez, mert ez csak ritkán jövedelmező. Ezen segíthet a pénzügyi technológia, amely skálázhatóvá, gyorsabbá és olcsóbbá teheti az alapvető szolgáltatásokat.

Ezért van bajban a középosztály: egyre kevesebbet költünk kajára és kényelemre, egyre többet lakhatásra

Ezért van bajban a középosztály: egyre kevesebbet költünk kajára és kényelemre, egyre többet lakhatásra

A középosztálybeli emberek jövedelmük egyre nagyobb részét költik lakhatásra, ez a növekedés pedig olyan területekről von el pénzeket, mint az étkezés, a ruházkodás vagy a kikapcsolódás és szabadidő - derül ki az OECD legfrissebb ingatlanadózási jelentéséből. Ugyan ez az állítás nem tűnik túl elképzelhetetlennek a hazai tapasztalatok alapján (látva az elmúlt évek brutális lakásáremelkedését), azonban fontos tudni, hogy ennek nem feltétlenül kellene így lennie, illetve a változásnak sem kellene ilyen drasztikusnak lennie. Nem meglepő módon a legtöbb fejlett ország együtt küzd ezzel a problémával, ahogy a lakásárak látszólag töretlenül emelkednek tovább.

Sorra vettük a magyar fejlődési célszámokat - Magyarország jobban teljesít?

Sorra vettük a magyar fejlődési célszámokat - Magyarország jobban teljesít?

Sokféle aspektusból lehet megragadni azt, hogy egy ország jobban teljesít-e hosszú távon. Gazdasági szempontból rengeteg mutató van - például a GDP-növekedés vagy a foglalkoztatottság, ipari teljesítmény -, de ezek önmagukban nem tudnak egy teljes képet alkotni egy országról. Már csak azért sem, mert sem a társadalmi, sem a környezeti szempontokról nem mondanak túl sokat. Részben ennek kiküszöbölésére szolgálhatnak az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, és az ehhez megalkotott mutatók, amelyek sokkal komplexebben értékelik az országokat. Az úgynevezett SDG szempontok összesen 231 mutatóval írják le, hogy mennyire fejlett és fenntartható egy ország. A KSH legfrissebb adataira támaszkodva ezekből mutatunk be néhányat, illetve azt, hogy hogyan változott Magyarországon például a nélkülözésben élők aránya, az oktatásra költött kiadások, az emberekbe vetett bizalom, a szállópor-szennyezettség, vagy a kutatás-fejlesztési kiadások.

KRTK: A különadó évekre visszavetheti Magyarország fejlődését, a bérekre és a munkahelyekre is hatása lehet

KRTK: A különadó évekre visszavetheti Magyarország fejlődését, a bérekre és a munkahelyekre is hatása lehet

Ha ma különadót vetnek ki egy ágazat nyereségére, és különösen, ha meg is indokolják, hogy miért azt az ágazatot sújtják ezzel, akkor arra kell számítanunk, hogy ezt holnap, holnapután is megismételhetik, ezért kevéssé fektetünk be abba az ágazatba. És lehet, hogy éppen annak az ágazatnak a fejlődése nagyon fontos a jövedelmek gyarapítása, új munkahelyek teremtése szempontjából.

Scholz egy Kína által elindított globális pénzügyi válságról beszélt

Scholz egy Kína által elindított globális pénzügyi válságról beszélt

Pénzügyi-gazdasági világválsághoz vezethet Kína hitelezési tevékenysége az úgynevezett globális dél országaiban - mondta Olaf Scholz német kancellár pénteken Stuttgartban a német katolikus napok (Deutscher Katholikentag) pódiumbeszélgetésén, amelyen arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megpróbálja a Nyugatot beállítani felelősként az Ukrajna ellen indított háborúja miatt az ugyancsak a főleg a kevésbé fejlett országokat sújtó élelmezési válságért.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility